A Nibelungok kincse — képzelt régészeti feltárás az esztergomi vár nagytermében
A Nibelungok kincse — képzelt régészeti feltárás az esztergomi vár nagytermében
Irodalmi-régészeti-képzőművészeti kiállítás
2024. május 24-én megnyitottuk „A Nibelungok kincse — képzelt régészeti feltárás az esztergomi vár nagytermében” — című kiállításunkat.
A megnyitón köszöntőt mondott Dr. Hammerstein Judit, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese és Dr. Alberti Péter, Esztergom Megyei Jogú Város alpolgármestere.
A Nibelung-éneket a vendégeknek Genia Chef festő és Márton László, a Nibelung-ének magyar fordításának készítője mutatta be.
A kiállítás 2024. augusztus 31-ig látogatható.
A kiállítás
Genia Chef, Németországban élő orosz festő egy majd 300 darabból álló képsorozatot készített a Nibelung-énekhez. Ezeket a képeket a Nibelung-úton, a Rajna-, és a Duna-folyók mentén eddig 10 európai múzeumban, galériában mutatták be. Kiállításunk alapját e képek alkotják. Képaláírásként a Nibelung-ének kapcsolódó versszakait használtuk fel.
Mi a Nibelung-ének?
A Nibelung-ének egy regény, ami 1200 körül készülhetett a mai Ausztria vagy Bajorország területén. Szerzője ismeretlen. Két részből áll:
Az első rész egy mindent és mindenkit —sárkányt, óriásokat, hadseregeket —legyőző, varázslatos tárgyakat birtokló, legendás kincset megszerző, de mégsem halhatatlan hős, Siegfried tetteiről, majd meggyilkolásáról szól. A második rész Siegfried özvegyének Kriemhildnek a gyilkosságot megtorló bosszúját meséli el.
A bosszú egy Végső Összecsapásba, egy hatalmas mészárlásba torkollik, ahol a regényben szereplő burgundok és hunok, a nyugati és a keleti világ pusztítja el egymást.
A Végső Összecsapás jelenetei a regény szerint Esztergomban, az esztergomi vár nagytermében játszódnak. A kiállítás egyik sajátossága, hogy épp ott építettük fel, ahol a regény utolsó jelenetei játszódnak, ahol a Végső Összecsapás történt.
Miért fontos a Nibelung-ének Esztergom számára?
A Nibelung-ének nem történelemkönyv. A névtelen Szerző a saját korának lovagi világát rajzolja meg. Ha el akarjuk képzelni, milyen volt az élet az esztergomi vár kápolnájában, lakótornyában, vagy a Szent István-teremben olvassunk Nibelung-éneket!
Figyelem!
1. Elképzeltünk egy ásatást. Mit találnánk, ha a nagyteremben leírt Végső Összecsapás jelenetei tényleg megtörténtek volna. A regény versszakai, a festő képei maguk is régészeti leletekké váltak. De ez természetesen csak elképzelés, játék, amit a látogató is végigjátszhat. A Nagyterem régészeti feltárása során semmilyen olyan régészeti jelenség nem került elő, ami a regényben leírt Végső Összecsapáshoz lenne kapcsolható!
2. Az ásatáson feltárt sírok mellett papír ládákat találnak. Bátran nyissák ki azokat!
3. Minden szülő felelős a gyerekéért: Az 1200 körül leírt szövegben található párbeszédek, jelenetek kiskorúak számra helyenként csak szülői magyarázat mellett fogadhatók be.
Van a történetben mindent legyőző kard, láthatatlanná tévő süveg, óriások és egy sárkány, akikkel meg kell küzdeni, gyönyörű ruhák, pompás lakomák, és varázslatos erővel bíró kincs. Van mit megkeresni! Amíg a felnőttek a verseket olvassák, a gyermekeik a játszóasztalon lovagvárat építhetnek!
