Restaurálási munkálatok a Királyi Várban régen és ma

Kápolna

Az esztergomi Királyi Vár falképeinek első restaurálására, közvetlenül a feltárás után, 1935-37-ben, az olasz Mauro Pelliciolit, a milánói Bréra képtár kiváló restaurátorát kérte föl a magyar kormány. A palota és a királyi kápolna feltárása az akkori Európa leghíresebb munkálatának számított.

A különféle ázások és szerkezeti problémák miatt állandó veszélynek kitett freskókat, több ízben restaurálták a II. világháború után, de ez csak rontott az állapotukon. A falképek teljes kutatásának és restaurálásának feladatára több mint egy évtizede Wierdl Zsuzsanna, restaurátor művészt választották. A szakember előzetes műemléki tárgyalások, szakmai egyeztetések, versenyeztetés és technikai eljárások bemutatása után kapta meg a feladatot. A jelenlegi munkálatok fő problémája az előző beavatkozások sokasága és minősége, amelyek az idők során egymásra rétegződtek, és nehezíti a feltárást. 2005-ben a palota termeiből az előszoba, majd 2008-ban a Beatrice terem, valamint a kettős festett kapu restaurálása készült el. Utána három évig anyagi fedezet híján elsősorban a falképek kutatása folyt.

Kápolna 3

Az elmúlt időszakban több előzetes restaurálási munka is befejeződött, (a középkori freskós kövek egy része, illetve a négy „Erények” allegória” közül a Temperantia teljes, és a Fortitudo részleges restaurálása) Az eddigi munkának köszönhető, hogy a múzeum felkerült az Európai Örökség listára. Most zajlik az ásatások során előkerült kb. 200 db festett kő teljes kutatása, megismerése és rekonstrukciós helyének meghatározása, hogy vissza lehessen helyezni azokat eredeti helyükre. A Kápolna freskós köveinek minden darabja a különleges művészi egység része. A most zajló munkálatokat a Vármúzeum Márványtermében látható kiállításon mutatjuk be a Kápolnába érkező vendégeinknek.